Semsey Andor
Semsey Lajos ága gyermekeiben kihalt, egyik fia azonban, Semsey Andor a tudós mineralógus, a magyar tudomány és kultúra egyik legnagyobb mecénása örökre bevéste nevét a tudomány panteonjába.
Semsey Andor 1833. december 22-én született Kassán. Az ifjú Semsey Andor szülővárosában, Kassán járt középiskolába, majd ugyanott jogot hallgatott, ezt követően, mint egy hatalmas földbirtok várományosa, a (moson)magyaróvári gazdasági akadémián folytatta mezőgazdasági tanulmányait. A nagykorúvá vált Semsey Andor, édesapja 1856-ban bekövetkezett halála után adósságokkal és gondokkal terhelt birtokot örökölt. Mikszáth Kálmán írta a Pesti Hírlap vezércikkében 1889-ben: „Semsey fiatal korában meglehetős szerény körülmények közt élt, míg végre roppant terjedelmű birtokot örökölt Balmaz-Újváros vidékén, de annyi adóssággal, hogy alig volt megtartható. Az anyagi helyzet javulásához, a Semsey birtokok egyre nagyobb jövedelméhez hozzájárult az úrbéri perek lezárása, a három hitbizományi birtok létrehozása, mely Semsey Andor nagybátyjainak, majd testvéreinek magtalan halálával az ő kezében összpontosult; a 19. század hatvanas és hetvenes éveiben bekövetkezett gazdasági fellendülés és konjunktúra, mely a mezőgazdaságban folyamatosan kedvező időjárással és termékbőséggel párosult. A gazdálkodásra kedvező hatással volt az is, hogy 1873-ban elhunyt Semsey Andor unokabátyja, apja testvérének 1820-ban született Albert nevű fia is, akinek fia és örököse – László – még csak négyéves volt, így Semsey Andor lett a család doyenje, a kiskorú László gyámja és örökségének gondnoka.
Végül meg kell említeni, amit a kortársak írtak Semsey Andorról: „gyönge szervezete nem tudott megbirkózni egy nagy gazdaság ügyeinek vezetésével, finom érzése nem bírt alkalmazkodni környezetének durva szokásaihoz s rendszeretete nem tűrhette a saját hibáján kívül bekövetkezett zárlatot. Végre is elhatározta, hogy a birtokokat bérbe adja s felköltözik Budapestre. Elhatározását 1866-ban hajtotta végre.” Ekkor 33 éves volt.
A Lichtschein, Bleyer és Fürst nevű bérlőknek bérbe adott birtokok stabil és egyre növekvő jövedelmet biztosítottak. Ennek ellenére az ezt követő időszakban Semsey puritán életmódja legendaszámba ment. Ilosvay Lajos, Koch Sándor, Tasnády Kubacska András a róla szóló írásaikból egy – már a végletekig – „aszkéta”, szinte önsanyargató életet élő személy képe bontakozik ki. „Azt a vagyont, amelyet születése adott a kezébe, nem kártyára, lóversenyre és színésznőkre költötte. Nem volt jachtja, vadászháza, még csak hintója, sőt egyetlen vadászpuskája sem. Évtizedekig hordott egy öltönyt, kétszobás polgári lakása volt, és főzeléket evett hús nélkül nap-nap után.” – írta róla Tasnády Kubacska András. A Semsey birtok azonban ontotta a jövedelmet puritán életet élő tulajdonosa pedig ezáltal vált a magyar tudomány és kultúra legnagyobb mecénásává. Balmazújvárosi birtokai jövedelméből többek között támogatta a fővárosi állatkert madárházának felépítését, a Magyar Állami Földtani Intézet felépítését és működési feltételeinek megteremtését, az Eötvös-féle földmágnesesség mérési és torziós-inga kísérleteket, Hermann Ottó és más tudósok tudományos kísérleteit és gyújtóútjait, és felvásárlásaival legnagyobb mértékben a Magyar Nemzeti Múzeum kőzet, ásvány és meteorit gyűjteményeit. (Forrás: Pozsonyi József)
